Tófej:100 éve a kerámia útján.
100 éve indult el a tégla gyártás Tófejen. A gyárépületet a két világháború között felesége javaslatára építette Czuppon György és barátja, Buza Vendel. Czuppon első világháborús orosz hadifogsága alatt ismerkedett meg feleségével, Marija Mihajlovna Bozsanovával, akit magával hozott Magyarországra, és akinek félretett pénzén épült meg a gyár épülete. 1924. február 13-án állították ki Czuppon György iparigazolványát, amely a téglaégetési ipar gyakorlására alkalmasnak találta, és meg is kezdődhetett a téglaégetés. 1926-ban eladták a gyárat a katonaként Tófejre kerülő, olasz származású Celotti Melchiorénak. Ő vezette be a korszerű technológiákat, például a körkemencét, melynek köszönhetően 1929-től folyamatos termelés indulhatott be. Az ekkor gyártott C.M. monogrammal ellátott téglák a mai napig ott vannak a környékbeli házak falaiban.A második világháború után nem tudott fennmaradni a gyár. Még mészégetéssel is próbálkoztak, de hiába. 1951-ben Téglagyári Egyesület néven államosították... Ez a vállalat aztán megvásárolta a gutorföldi mészégetőt, a zalakomáromi mozaiküzemet és a sümegi mészkőbányát is.Téglagyári Egyesülés néven 15 másik magyar gyárral összevonták és kibővítették a termelést mozaiklapgyártással és mészkőbányászattal. 1955-ben Zala megyei Bánya és Építőipari Egyesülésre változtatták a nevét. 1962-ben azonban anyagi gondok miatt le kellett állítani a termelést, és ekkor merült fel többek között a gyár díszmű-kerámia termelővé alakítása. Nemsokára létre is jött egy új termelési profil, és megkezdődött a gyár átalakítása a Zala megyei Kerámia és Betonáruipari Vállalat egy üzemeként.Az új termelési profil részeként az ekkor Kecskeméten működő LAMPART üzem kerámia termelését megállították és áthelyezték Tófejre. A hatvanas évek közepén megépül az első porta épülete, majd 1965-ben megkezdődik a Zalakerámia burkolólap gyártása.Forrás: Art Desing Rédey-Webb-Hanna Forrás itt