A Green Policy Center immár második alkalommal rendezte meg a Klímasemleges Magyarország 2050 Konferenciát a hazai klímatörvény elfogadásának évfordulóján. A rendezvény második szekciójának témája a hazai ipar ekarbonizációjának lehetősége volt.
Az ipar jelentős üvegházhatású gázkibocsátó mind az energiafogyasztása, mind közvetlenül a gyártási folyamatok melléktermékeként felszabaduló gázok révén. Ennek csökkentéséhez szükség van az energiahatékonyságra,teljesen új gyártási technológiák kifejlesztésére, illetve a széndioxid-leválasztás elterjesztésére.
Az ipart hosszú beruházási ciklusok jellemzik,így 2050 már nincs is olyan messze. Emellett az ipari versenyképesség, a foglalkoztatás kérdésköre is húsbavágó a klímasemlegesség felé vezető átmenet során.
A megvalósításban nagyon fontos a fogyasztók tudatosabbá tétele, amiben az árszintnek óhatatlanul szerepe lesz.
Az energiaárak óriási, közel hétszeres növekedése szerinte már most motiválja az ipari szereplőket abban,
hogy megújuló energiában, energiahatékonyságban,a logisztika hatékonyságának fejlesztésében ondolkozzanak. A magyar KKV szektor csak most kezd cselekedni, az EU Kibocsátás-kereskedelmi Rendszere (EU ETS) pedig most kezdi csak eléggé szorítani az ipart. Fontos, hogy ne az ipar külföldre űzésével dekarbonizáljunk; e tekintetben az EU ETS és a bevezetni tervezett karbonvám (CBAM) szabályozása finomításra szorul.
A CBAM kapcsán többek között elmondta, hogy amennyiben a javaslat bevezetésre kerül, fogyasztóként azzal szembesülünk majd, hogy drágulnak a rendszer által érintett termékek. Maga a koncepció hasznos annyiból, hogy megvédi az uniós ipar versenyképességét az EU belső iparán. A jelenlegi tervezet hátránya viszont, hogy az exportnem kap védelmet, és a rendszer kijátszható azzal, hogy az általa érintett alapanyagokat az EU-n kívül szerelik össze késztermékké.