ETS fogalmak frissítése
2024.07.25
Bővebben a dekarbonizációs erőfeszítéseket támogató EU-s jogi szabályokról
Az EU Egységes Kibocsátáskereskedelmi Rendszer (EU ETS I és II)
(1200 kerámiaipari létesítmény tartozik az EU ETS rendszere alá)
› EU ETS I:
› Az EU-s ETS egy „Kvóta és Kereskedelem" rendszeren alapul, ahol az ETS összes kvóta mennyisége, a jelenlegi rendszer szerint, 2039-re nullára csökken, ami azt jelenti, hogy a létesítményeknek 2039-re el kell érniük a nettó nulla karbonkibocsátási céljaikat.
› Az EU-ban a 10% legjobb (termékalapú) teljesítményt nyújtó létesítmény alapján megállapított referenciaértékek meghatározzák a különböző szektorok standard kibocsátási szintjeit, amelyek alapján a vállalatokat megilletik a kibocsátási egységek ingyenes mennyisége. A szén-szivárgásnak kitett szektorokat illeti meg az ingyenes kvóta.
› A termékreferenciák alapján a 20% legrosszabbul teljesítő létesítmények számára „Klímasemlegességii Tervet" kell kidolgozni annak érdekében, hogy ne veszítsék el az adott létesítményre megszerezhető ingyenes kvóták 20%-át.
› EU ETS II:
› Az EU ETS II lefedi az összes olyan kerámiaipari létesítményt, amely nem tartozik az EU ETS I rendszer alá; lineáris kibocsátás-csökkentési célokat határoz meg 2024-től kezdődően, ami 2027-től közvetlenül is érinti a kerámia iparágat.
Megújuló Energia Irányelv III (RED III)
› A Megújuló Energia Irányelv a tiszta energia előállításának jogi kerete, amely az EU gazdaságának minden szektorát érinti, támogatva az EU tagországai közötti együttműködést a cél elérése érdekében.
› A RED III meghatározza, hogy mikor „megújuló" az energia, azaz célszámokat fogalmaz meg az energia megújuló forrásokból származó részarányára vonatkozóan és pontosítja, hogy mi minősül fenntarthatónak, megújuló energiának (elektromos energia, hidrogén, biogáz, biomassza, bioüzemanyagok), valamint célul tűzi ki a megújuló energiák előállításának és felhasználásának növelését.
› Az ipar számára követendőnek írja elő a megújuló energia felhasználásának évenként 1,6 %-kal való növelését 2030-ig. Ezenkívül azt is, hogy 2030-ra az ipar által felhasznált hidrogén 42%-ának, 2035-re pedig már a 60%-ának megújuló tüzelőanyagokból (RFNBO-kból) kell származnia.
Energiahatékonysági Irányelv (EED)
› Az átdolgozott EED tanúsított energiamenedzsment rendszerek alkalmazását írja elő a 85 TJ feletti létesítmények esetében, 2026. október 11-től a 10 TJ feletti energiafogyasztású üzemek számára kötelezővé teszi az energia-auditokat.
› Az energiaaudit/energiamenedzsment rendszer ajánlásai alapján a vállalatoknak akciótervet kell kidolgozniuk minden létesítmény vonatkozásában. Ezenkívül az EU ETS ingyenes kvótakiosztás az energiahatékonysági audit, vagy az energiamenedzsment rendszer ajánlásainak végrehajtásához kötődik, nem teljesítés esetében azzal a kockázattal, hogy az érintett létesítmények elveszíthetik összes ingyenes kvótájuk 20%-át.
2024.06.10
Az ETS1-től eltérően az ETS2 egy upstream rendszerként működik, amelyben az üzemanyag-beszállítók is résztvesznekt. Az M -S az alapján határozza meg a szabályozott szervezeteket, hogy hol fizetik az energia jövedéki adóját. Az ETS2 a tervek szerint 2027-ben indul, magas olaj- vagy gázárak esetén egy éves késéssel (vészszünet).
600 millió kibocsátási egység lesz az új ETS2 piaci stabilitási tartalékban (MSR). A tagállamoknak az ETS2-ből származó bevételek 100%-át klíma-, energia- és szociális célokra kell fordítaniuk, támogatva az energetikai átállást. Nem lesznek ingyenes kibocsátási egységek, és a tagállamok a közvetett költségkompenzációt ETS2 bevételek felhasználásával kezelik, mint például az ETS1. Az ETS2-t a fogyasztók és a háztartások fogják megcélozni, elkerülve az ETS1-vel való kettős beszámítást egy olyan mechanizmus révén, amely levonja a beágyazott ETS2 árakat az ETS1 számításaiból.
Az étkészlet-ágazattal kapcsolatban, amely szerepel a kibocsátásáthelyezési listán, és nagy kereskedelmi intenzitású és dömpingellenes vámoknak van kitéve. A kibocsátásáthelyezés elleni védelem uniós szintű intézkedéseket javasolt, ahelyett, hogy kizárólag a tagállamokra hagyatkozna.
2023. május
Az ETS-irányelv úgy módosult, hogy az épületekből, a közúti közlekedésből és a jelenlegi kibocsátáskereskedelmi rendszerben nem szereplő további ágazatokból származó kibocsátásokat egy új ETS-be (ETS2) vonja be, hogy elősegítse a kibocsátáscsökkentést és hozzájáruljon az Unió fokozottabb éghajlati célkitűzéseihez. Ez egy különálló, de szomszédos kibocsátáskereskedelmi rendszer lesz.
E rendszer szerint az építőipar, a közúti szállítás és a jelenlegi kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá nem tartozó további ipari ágazatok üzemanyag-forgalmazóit (és nem az üzemanyagok végső fogyasztóit) jelölték meg a megfelelő szabályozott jogalanyokként. Ezek általában ugyanazok a szervezetek, mint az energia jövedéki adó fizetésére kötelezettek, sok esetben adóraktárak. Először 2028-ban kell leadniuk kibocsátási egységeiket a 2027-es hitelesített kibocsátásukért.
EU 2023/959 irányelv itt
Új döntések az ETS válatoztatásában ( 2022.12.19)
2022.12.17.-én az EP-képviselők és az EU kormányai megállapodásukkal fontos dömtéseket hoztak a kibocsátáskereskedelmi rendszer változtatásáról.
A változások fontosabb részletei:
• Az ETS-ágazatok kibocsátását fokozatosan 2030-ig 62%-kal csökkenteik 2005-höz képest, ami egy százalékponttal több a Bizottság által javasolt értéknél.
• A vállalatok számára az ingyenes kibocsátási egységeket fokozatosan megszüntetik 2034.-ig.
• A szén-dioxid-kibocsátási határok kiigazítási mechanizmusát (CBAM), 2026-ban indul, és 2034-re teljes mértékben bevezetik, ugyanolyan ütemben, mint ahogy az ingyenes kibocsátási egységeket megszüntetik az ETS-ben.
• 47,5 millió kibocsátási egységet használnak fel az exporttal kapcsolatos kibocsátásáthelyezés kockázatának kezelésére, illetve WTO-konform jogalkotási javaslatot terjeszt elő e kockázat kezelésére.
• Bevezetésre kerül az ETS II a közúti közlekedésben és az épületekben használt üzemanyagokra 2027-ig, amely egy évvel későbbi, mint a Bizottság által javasolt.
• Az ETS II bevezetését 2028-ig el lehet halasztani a polgárok védelme érdekében, ha az energiaárak rendkívül magasak.
• Új árstabilitási mechanizmust hoznak létre annak biztosítására, hogy ha egy kibocsátási egység ára az ETS II-ben 45 euró fölé emelkedik.
• Több forrás áll majd rendelkezésre innovatív technológiákra és az energiarendszer korszerűsítésére. így az Innovációs Alap , a jelenlegi 450-ről 575 millió kibocsátási egységre emelkedik, míg a Modernizációs Alapot a kibocsátási egységek további 2,5%-ának elárverezésével növelik, amely az EU-átlag 75%-a alatti egy főre jutó GDP-vel rendelkező uniós országokat támogatja.
• Az EP-képviselők és a Tanács abban is megállapodtak, hogy létrehoznak egy Szociális Klíma Alapot a legkiszolgáltatottabbak számára.
• A tengeri szállításokra is kiterjesztik ETS-t.
• Az összes ETS-kibocsátási egység 24%-át a piaci stabilitási tartalékba helyezik, hogy kezeljék a piacon a kibocsátási egységek kínálata és kereslete közötti lehetséges egyensúlyhiányokat
• Az uniós országoknak 2024-től jelentést kell készíteniük a települési hulladékégető létesítményekből származó kibocsátásokat. A Bizottság 2026. január 31-ig jelentést nyújt be azzal a céllal, hogy 2028-tól az ilyen létesítményeket az EU ETS-be vonják be.
További részletek itt
Cerame Unie állásfoglalása az ETS rendszer átalakításával kapcsolatban ( 2021.07.06)
A Fit for 55 csomag vitája kapcsán megfogalmazott állásfoglalás
Nem hivatalos magyar nyelvű változat
Fit for 55 ( 2021. 07. 01 )
A 2021-es év kulcsfontosságú a globális éghajlatváltozás szempontjából. A világ legnagyobb gazdaságai és a legfontosabb kibocsátók - a júniusi G7 majd az októberi G20 - csúcstalálkozókon várhatóan előkészítik az utat a novemberi az ENSZ éghajlatváltozási konferenciának.
Ezen folyamat részeként a 2021. július 14-én az Európai Bizottság bemutatja a „Fit for 55" törvénycsomagot, amely magában foglalja az emisszió 2030-ig legalább 55 százalékos csökkentését célzó intézkedéseket az 1990-es szinthez képest .
A „Fit for 55" csomagnak elnevezett javaslat együttes lényegében átalakítja az EU energiapolitikájának egészét.
A tervezett változtatások - amennyiben az EU döntéshozói elfogadják - minden eddiginél erőteljesebben befolyásolják a nemzeti politikákat Európa-szerte a kibocsátás kereskedelem felülvizsgálatától. A kibocsátás csökkentés kiterjedhet az épületekre, közúti és tengeri közlekedésre, a szén-dioxid-megkötésének a földhasználat / erdőgazdálkodás révén, a megújuló energiáról és az energiahatékonyságról szóló irányelvekre, továbbá az alternatív/fenntartható üzemanyagokra, valamint a személygépkocsik és a kisteherautók CO2-kibocsátási normáinak szabályozására is.
Az első körben várhatóan a legnagyobb vita az EU üvegházhatású gázok már 2030-ig elfogadott kibocsát kereskedésének ( EU ETS ) újragondolásával kapcsolatban alakul majd ki. A jelen szakaszban - melyet sokan elégtelennek tartanak - évente 2,2 % kell szigorítani a kibocsátást, amely tovább fogja emelni a CO kvóták árát. (csak a bejelentés hatására az év eleji 25 EUR-ról 56 EUR emelkedett a kvótaárat.
A vita elkerülhetetlen a jogalkotók, valamint a tagországok és a felhasználók között, mivel a nemzetállamok jelentősen eltérő kiindulópontokkal és érdekekkel vesznek részt a folyamatban, nem beszélve arról, hogy az energia intenzív iparágak - így többek között a kerámiaipar - jövőjéről is szól a diskurzus.
A Magyar Kerámia Szövetség mint a Cerame Unie tagja együttműködve a Magyar Téglás Szövetséggel lehetőségeihez mérten igyekszik a kerámiaszakma érdekeit szem előtt tartva részt venni a folyamatban.
A „Fit for 55" folyamatról bővebben itt
CerameUnie álláspont a CBAm ügyben ( 2020.12.21 )
Cerame Unie álláspontja az állami támogatások rendszeréhez ( 2020. 09.16 )
MAKESZ álláspont az EU képviselő részére ( 2020. 07.26 )
ETS kiosztás a IV. kereskedelmi időszakra - szakmai szabályok 2021-től Nemzeti Klimavédelmi Hatóság ( 2020. 01.01 )
Nemzeti Energia- és Klímaterv ( 2019. 12. 01 )
AZ EU BIZOTTSÁGÁNAK KÖZLEMÉNYE
Iránymutatás az üvegházhatású gázok kibocsátási egységei 2021 utáni kereskedelmi
rendszerének kontextusában hozott egyes állami támogatási intézkedésekhez
Megjelent az Európai Parlement és Tanács 2018/410 irányelve a 2003/87/EK irányelvnek a költséghatékony kibocsátáscsökkentés és az alacsony szén-dioxid- kibocsátású technológiákba történő beruházások növelése érdekében történő módosításáról és az (EU) 2015/1814 határozat módosításáról.
Mit hoz számunkra az EU ETS IV. kereskedési időszaka?
A Tanács jóváhagyta az Európai Parlamenttel létrejött megállapodást
2017-11-22
A 2016 szeptemberében kelt állásfoglalást 15 iparági szervezet, köztük a magyar cement- és mészipar, valamint a tégla-, cserép-, illetve kerámiaipar vállalatait tömörítő szakmai szövetségek európai ernyőszervezetei is aláírták.
Szövetségeink, a Magyar Cement-, Beton- és Mészipari Szövetség (CeMBeton), a Magyar Kerámia Szövetség (MAKESZ) és a Magyar Téglás Szövetség (MATÉSZ) - európai ernyőszervezeteikkel összhangban - az ETS rendszer 2020 utáni reformjával kapcsolatban most is kiemelten fontosnak tartják, hogy továbbra se legyen differenciálás az energiaintenzív iparágak között. A szénszivárgás kockázatának kitett energia-intenzív iparágak, köztük iparágaink továbbra is maradjanak a szénszivárgási listán, a listán szereplő valamennyi iparághoz tartozó létesítmény pedig a reális benchmark-értékek szerinti ingyenes kiosztás 100 %-át kapja meg.
Iparágainknak olyan keretrendszerre van szüksége, amely - a számunkra rendkívül hátrányos megkülönböztetés helyett - egyenlő versenyfeltételeket teremt az energiaintenzív iparágak számára
Rövid video összefoglaló az kibocsátás kereskedelemről
ETS alapfogalmak:
Európai Uniós Emisszió-kereskedelmi rendszer (EU ETS)
Az Európai Uniós Emisszió-kereskedelmi rendszer az EU egyik szakpolitikai alappillére az unió klímaváltozással szemben folytatott küzdelmében, melynek célja az üvegházhatású gáz (ÜHG) kibocsátások költséghatékony csökkentésének ösztönzése. Az EU ETS volt a világ első „karbon" piaca és a mai napig a legnagyobb. Jelenleg összesen 31 országban üzemel a rendszer, mind a 27 tagállamban, idén még minimum március 29-ig az Egyesült Királyságban, valamint Izlandon, Liechtensteinben és Norvégiában. Az EU teljes ÜHG kibocsátásának közelítőleg 45%-át fedi le a rendszer.
Az EU ETS az ún. „cap and trade" elve alapján működik, mely meghatározza a teljes rendszerre vonatkozó kibocsátási korlátot és annak folyamatos szűkülését, ez által ösztönözve a rendszer alá tartozó több mint 11.000 energia- és nehézipari létesítmény ÜHG emisszióinak csökkentését. A teljes rendszer korlátain belül a létesítmények kibocsátási egységeket (EUA - European Union Allowance) vásárolhatnak, illetve bizonyos iparágak esetében térítésmentesen kaphatnak. A vásárlandó egységeket a tagállamok aukciónálás keretében bocsátják a rendszerbe és a másodlagos piacon keresztül zajlik a létesítmények közötti kereskedés (többnyire brókereken keresztül). A létesítmények minden évben, április 31-ig bezárólag az energia- vagy nehézipari tevékenységük után keletkező ÜHG kibocsátásaiknak megfelelő EUA egységek átadására kötelezettek.
A kvótaár és az MSR
Az „MSR - Market Stability Reserve", melynek az a célja, hogy az EU ETS külső gazdasági sokkokkal szemben ellenálló legyen, és megvédje a kereslet-kínálat egyensúlyát, azáltal, hogy a mechanizmus a piacon jelenlévő egységtöbbletnek megfelelően csökkenti a tagállamok által aukciónálható egységek mennyiségét és azokat tartalékba helyezi. A tartalékba helyezett egységek egy része ciklusonként törlésre fog kerülni, illetve amennyiben a piacon jelenlévő egységtöbblet 400 millió egység alá csökken, úgy a tartalékból 100 millió egység fog felszabadulni, azaz ennyivel fog nőni a tagállamok által aukciónálható egységek mennyisége. Tekintve, hogy jelenleg 1,7 milliárd körül van a piacon jelenlévő többlet, az elemzők szerint akár a IV. kereskedési időszak végéig is csak tartalékba helyezést fog végezni az MSR.
Az MSR várt kínálat szűkítő hatása miatt 2018 során megháromszorozódott az év eleji árhoz képest az EUA ára, és azóta is tartósan 20 euró fölött van. Az elemzői vélemények eltérnek abban, hogy az MSR kínálat szűkítő hatása végül milyen mértékben fogja megnövelni az időszak végére a kvótaárat, de arról egyetértés van az elemzők körében, hogy a kvótaárak most már tartósan 20 euró fölött lesznek.
LRF - Linear Reduction Factor
Az LRF a bázis időszakhoz viszonyított éves csökkenés mennyiségét határozza meg a terítésmentes kiosztás esetében. Az LRF a jelenlegi 1,74%-os értékről 2,2%-ra fog emelkedni, és tekintve, hogy az EU ambiciózus megújuló energia és energiahatékonysági célokat tűzött ki 2030-ra, nem elképzelhetetlen, hogy 2024 után 2,4%-ra fog emelkedni a tényező.
Benchmarkok (Product, Heat, stb.)
Összesen 54 benchmark van, ebből 52 product benchmark (termék-referenciaérték) és van két ún. „fall-back" benchmark. Minden product benchmark az adott iparág (például cementgyártás) fajlagos kibocsátás szempontjából felső 10%-ba tartozó létesítmények átlaga alapján lett meghatározva a III. kereskedési időszak elején (más szóval, egy tonna gyártott termék után mennyi térítésmentesen kiosztható EUA jár egy létesítménynek). A két fall-back benchmark már ennél megengedőbbnek mondható. Ezek a benchmarkok kereskedési időszakonként évente csökkenni fognak.
Szénszivárgási lista
A szénszivárgás azon iparágak listája, amelyek esetében az Európai Bizottság úgy ítélte, hogy jelentős export tevékenységük miatt a kvótavásárlásból keletkező pénzügyi terhek hátrányos versenyhelyzetet jelentene az olyan országokban működő vállalatokkal szemben, ahol nem olyan szigorúak a környezetvédelmi feltételek, mint az Európai Unióban. Ez a versenyhátrány azt eredményezheti, hogy egyes vállalatok az Európai Unión kívülre helyezik a tevékenységüket. Ennek elkerülése céljából a szénszivárgás listán szereplő iparágak létesítményei a nekik odaítélhető terítésmentes kiosztás 100%-át kapják, szemben a 30%-kal, amiben a szénszivárgásnak nem kitett, de terítésmentes kiosztásra jogosult iparágak létesítményei részesülnek.